XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
  Hungarian (Magyar)  English (United Kingdom)
 
  2018
  2018/2
Kezdőoldal: 03
 =>  
A cikk szerzőinek (Péterbencze Anikó és Papp Imre) megemlékezését, méltatását olvashatjuk Kallós Zoltánról, aki a magyar kultúra kimagasló személyisége, kétszeres Kossuth-díjas néprajzkutató, a nemzet művésze, a Corvin-lánc kitüntetettje, s az Europa Nostra-díj birtokosa. Az írás első részében életútjának fontosabb, nagy állomásait ismerhetjük meg. Majd a több mint hetven év áldozatos gyűjtőmunkájáról, s annak felbecsülhetetlen értéket jelentő eredményeiről kapunk szép összefoglalást. Kiderül az írásból, kikkel került szoros szakmai kapcsolatba, s kik lettek életre szólóan barátai, munkatársai. Borbély Jolán (Martin György felesége) idézi fel az első magyarországi látogatását. A Gyimesekben és a moldvai csángóknál történt énekes és zenei gyűjtéseit hagyta az utókorra, de Kalotaszegen és szűkebb hazájában, Mezőségen is óriási dokumentációt végzett. Ezekből az anyagokból születhettek meg balladás gyűjteményei (Balladák könyve, Új guzsalyam mellett), s ezzel egyedülálló műfajt teremtett a népköltészeti kutatásban. A Kallós Archívum zenei anyagából már közel 40 kazetta, lemez, CD jelent meg ezidáig; tanulmányai, feljegyzései bizonyítják, hogy munkássága európai viszonylatban is egyedülálló teljesítmény. Különös és különleges kapcsolatot ápolt adatközlőivel, s nemcsak a határon túliak néprajzosa volt, hanem az elhivatott magyarországi népzenészek, néptáncosok és néprajzi gyűjtők "tanácsnoka" is. A szerzőpáros elmeséli, hogy 1979-ben ismerkedtek meg vele, s hogy a Jászság Népi Együttes 1979 és1996 közötti időszakban gyűjtött tánc- és zenei anyagai döntő többségükben az ő segítségével jöhettek létre. Barátságuk nem szakadt meg, sőt, Zoli bácsi is hozzájárult ahhoz a gondolathoz, hogy 1991-ben a csángók tiszteletére és a Kárpát-medencei kultúra népszerűsítésére, létrehozták a Csángó Fesztivált. Az 1989-es romániai fordulatot követően visszaigényelte az '50-es években elkobzott válaszúti családi kúriát, s a magyar állam segítségével helyreállította. Itt ma  erdélyi és moldvai tárgy- és viseletmúzeum működik. Másik álma is megvalósult, segítőivel, munkatársaival létrehozhatták a Szórványkollégiumot, mely a szórványban élő magyar gyermekeket tanítja anyanyelvükre, őseik örökségére, nemzeti hagyományaikra. Felelősek vagyunk azért a szellemi táplálékért, amelyet tőle és általa kaptunk, s ezt a szellemi örökséget tovább kell vinni.