XLIV. TÁNCHÁZTALÁLKOZÓ • 2025. április 4–6.
Lapszám:
Kezdőoldal: 34
 =>  
A kárpátaljai Visken születtél. Ez már nem a Magyarországgal határos részen ta- lálható... – A román-ukrán határon van, a régi Máramaros vármegyében, Huszttól 18 kilométerre. A Tiszának a bal partján. Visk főként magyarok lakta település, de élnek ott ukránok, cigányok, oroszok is. Királyi koronaváros címet kapott egykor. – Általános iskolás korodig laktál ott, s utána mentetek Tiszapéterfalvára, ami a magyar-ukrán határon fekszik... –  Igen, az már Ugocsa, most a nagyszőlősi járáshoz tartozik. Úgy kerültünk mi igazából Péterfalvára, hogy ott egy nagyon erős kolhoz (tsz) működött, melyben Bíró Andor volt a tsz-elnök, aki kereste azokat a magyar ajkú zenészeket, tanárokat, akik az ottani együttest tudnák vezetni. Ő kereste meg édesapámékat. – Ez a Tisza Együttes? –  Igen. Apu a kijevi zeneakadémián végzett karvezetés szakon, évekig dolgozott a Kijevi Operaházban, s aztán szülei betegsége miatt hazajött, először Visken dolgozott, s aztán kerültünk Péterfalvára. Működött ott kórus, zenekar, tánckar, ugyanolyan rendszerű, mint a Magyar Állami Népi Együttes. Édesapám a zeneiskola igazgatója lett, s én ott kezdtem el hegedülni. – Péterfalva nagyon pici, s mégis saját együttese, zeneiskolája van? –  Igen, mert ez igazából egy nagyon erős magyar vidék, nagyon szorgalmas, munkás emberek lakják. Péterfalva néhányszáz fős, de itt több falu kapcsolódik egybe: Tiszabökény, Farkasfalva, Péterfalva, Tivadar és Forgolány, valamint Nagypalád.